Szerencsés, de megérdemelt horvát győzelem


A MÉRKŐZÉS ELŐTT
Az ír válogatott elég régen járt már nagy nemzetközi tornán legutóbb a 2002-es világbajnokságon láthattuk, és abból a csapatból négyen (, , , ) most is kerettagok. A csapat élén igazi világklasszis edző áll, Giovanni Trapattoni, aki saját példáját állította legényei elé, akik kissé elszontyolodhattak a közelmúlt gyengébb eredményei miatt: „Annak idején volt alkalmam Pelé, Eusébio és Cruyff ellen is játszani, hatalmas sztárok mindannyian, mégis én lettem a győztes. Egy az egyben is álltam velük a versenyt."
Trap kollégája, Slaven Bilic a maga sajátos stílusában nagyszerű fickónak nevezte a 73 éves szakembert, és elismerte, hogy egyértelműen a győzelemre törnek, bár azért szokása szerint sokáig titkolózott a kezdőcsapata megnevezésével.
A kezdők (ugyanaz az ír csapat állt ki, mint Budapesten pár napja) pár érdekességet tartalmaztak: az íreknél felépült a helyi legenda, a kapus , míg társa lett a csatársorban. A horvátoknál felépült a kisebb sérüléssel bajlódó , a sok jó bal oldali középpályás közül pedig a dortmundi kezdett.
A MÉRKŐZÉS
| Hatpontos mérkőzés, éhgyomorra. |
A kezdő sípszó előtt rögtön két érdekességet jegyezhettünk fel: egyrészt Trapattoni minden idők legidősebb Eb-n részt vevő szövetségi kapitánya lett a maga 73 évével és 85 napjával, a horvát Otto Baric korrekordját elvéve, az írek pedig 1-11-ig „terjedő" mezszámokkal álltak fel.
A harmadik percben már gólt is feljegyezhettünk, mert Mario Mandzukic Darijo Srna jobb oldali beadása után 11 méterről a bal alsó sarokba fejelt. 0–1

A lassan reagáló Given csak beleérni tudott a labdába, hárítani már nem, pedig hozzászokhatott volna már a sáros talajhoz.
Próbáltak újítani a kapott gól után az írek, de nem tudtak azonnal helyzeteket kialakítani, beíveléseiket rendre hatástalanította a szintén jól megtermett tagokból álló horvát védelem – egészen a 19. percig, amikor bal oldali beívelését a felugró csúnyán elvétette, Corluka elmélázott, a jobbhátvéd, pedig büntetésképpen az ötös jobb oldalától a rövid sarokba bólintott. 1–1
| Poznanban is magyar gyepen hasítanak – mármint azon, ami megmarad Dunne után. |
A horvátok azonnal megrázták magukat, Perisic bombájánál azonban Given törlesztett valamit előbbi hibájából, majd újra átadták magukat a felek a mezőnybeli sarabolás élvezetének.
A következő kapura lövésre a 33. percig kellett várni, de Givenhez célzott, majd nem sokra rá Perisic tévesztette el két méterrel a bal felsőt 16-ról.
Nem túl sok élvezetet tartogatott az első játékrész hajrája, de egy gólt azért láthattunk: Modric lőtt kapura vagy passzolt nagyon erősen a 16-os vonalára, onnan az ír védő, hátrafelé, saját kapuja irányában játszott (alighanem lecsúszott a lábáról a labda, a mellette álló zavarhatta meg), az ajándéklabdát pedig hét méterről könnyedén értékesítette. 1–2

Ne feledjük, szegény Ward már a második „öngólpasszát" adta (CsaWard be, mint Beckham?), mert az első horvát találatnál Srna beadása éppen az ő hátán pattant meg.
A 49. percben elkezdtük komolyabb szinten is sajnálni az íreket: Perisic bal oldali beadását Mandzukic ismét pontosan fejelte meg 14 méterről, a labda a bal alsó saroknál a kapufára, onnan a vetődő Given fejére, majd a hálóba pattant. 1–3
A BBC egyébként Shay Given öngóljaként jegyzi a találatot, az uefa.com a horvátnak adta.
Aki ismer balszerencsésebb csapatot az írnél, jelentkezzen szerkesztőségünkben!

Trapattoni mester kettős cserével próbálta meg felrázni letargiába esett csapatát, bejött és is, miközben az ír legenda, a tornáról sérülése miatt lemaradó Kevin Kilbane megjegyezte egy távoli stúdióban, hogy a horvát kapus igen bizonytalan a beíveléseknél, azaz lehet még keresnivalója utódainak.
| „Az íreknél van egy Szent, a horvátoknál pedig 11 boldog" – gonoszkodik kollégánk, Jules. |
Keane addig is a földön próbálkozott, Schildenfeld viszont egyértelműen felrúgta őt a 16-oson belül – talán azért sem érdemeltek ezért büntetőt az írek, mert az akció közben ki kellett volna rúgniuk a labdát, a gyepen feküdt ugyanis egy horvát játékos.
Mintha mindkét együttes megérezte volna, hogy a negyedik találat mindent eldöntött, de az írek támadtak azért becsülettel, a horvátok pedig lelkesen bekkeltek. A hajrában az unalomban felüdülést jelentett egy szép -, illetve -lövés, de ezek is célt tévesztettek, utóbbi fejesét pedig védte
A legvégén Andrews még szépíthetett volna, de fejese pár centméterrel elkerülte a kaput. Ez nem az a nap volt, amikor összejöttek a dolgok az íreknek...
„Egy passz, két passz, és már el is adták a labdát" – foglalta össze a mérkőzést „zöld" részről a BBC helyszínen lévő szakértője, Mark Bright, igaz, így is sok-sok szerencse kellett a horvátoknak, hogy legyűrjék az íreket. Nagy kérdés, felállnak-e a Trapattoni legényei a vereség után vagy lélekben feladják az egészet, és szintén kíváncsian várjuk, mit produkál majd a horvát nemzeti tizenegy egy sokkal erősebb csapat ellen.
| C-CSOPORT, 1. FORDULÓ |
| Poznan, Városi Stadion, 40 600 néző. Vezette: Kuipers (holland) |
| Írország: Given – St Ledger, O'Shea, Dunne, Ward – McGeady (Cox, 54.), Whelan, Andrews, Duff – Doyle (Walters, 54.), Rob. Keane (Long, 65.). Szövetségi kapitány: Giovanni Trapattoni |
| Kispadon: Westwood, Forde (kapusok), Kelly, McShane, O'Dea, Gibson, Hunt, Green, McClean |
| Horvátország: Pletikosa – Corluka, Schildenfeld, Strinic – Srna, Rakitic (Dujmovic, 90.), Vukojevic, Modric, Perisic (Eduardo, 89.) – Jelavic (Kranjcar, 72.), Mandzukic. Szövetségi kapitány: Slaven Bilic |
| Kispadon: Kelava, Subasic (kapusok), Simunic, Buljat, Vrsaljko, Vida, Pranjic, Badelj, Kalinic |
| Gólszerző: St Ledger (19.), ill. Mandzukic (3., 49.), Jelavic (43.) |





