„Az előző két évben negyvenmillió euróért adtak el a magyar klubok játékosokat“ – futballal zárult az idei Sport Forum Hungary

Hajnal Tamás, a Ferencvárosi TC sportigazgatója kezdésként leszögezte, hogy a Fradinál már hosszú évek óta három lépcsőben zajlik a fiatal játékosok építése, fejlesztése: az NB III-as FTC II után az NB II-es Soroksárban kaphatnak a tehetségek játéklehetőséget, ezt pedig az élvonalbeli első csapat követi és a szisztéma kialakításához, illetve működtetéséhez már az utánpótlásban meg kellett találni a megfelelő szakembereket. Hozzátette, fontos, hogy a jó hazai és nemzetközi szereplés mellett a kinevelt és megvásárolt labdarúgókat is haszonnal adják el.
„Azért volt kulcsfontosságú a prioritások megtalálása, mivel hibrid modell vagyunk – ecsetelte Hajnal. – Ez azt jelenti, hogy szeretnénk méltó módon képviselni a hazánkat a nemzetközi porondon, eközben nevelni és haszonnal eladni is akarunk játékosokat. Szerencsére az utóbbi években jellemzővé vált, hogy a megvásárolt játékosokat profittal értékesítjük, ez megtörtént például Laidouni, Zubkov és Uzuni esetében. Úgy vélem, az az optimális, ha a második év végén értékesítjük az adott labdarúgót, vagy esetleg ez a harmadik év végére csúszhat egyes tényezők – például a játékos szerződése – figyelembevételével. Vannak olyan szituációk is, amikor a szakmai célokat kell előtérbe helyezni, s késleltetni kell egy eladást. Magyar labdarúgók szerződtetésére egyébként több mint hatmillió eurót költöttünk az utóbbi esztendőkben, s erre a „magyarszabály“ is hatással volt. A nemzetközi szerepléssel az utóbbi években több, mint százmillió eurót kerestünk, ettől függetlenül tudjuk a helyünket a nemzetközi futballtérképen. Nagy kihívás tehát megtalálni a megfelelő egyensúlyt, de úgy érzem, eddig ezt jól tudtuk menedzselni.”

Világi Bálint, az ETO FC Győr klubtulajdonosa szintén leszögezte, hogy – bár idén nekik nem sikerült – fontos cél a magyar futball számára, hogy minél több csapat jusson be európai kupák csoportkörébe, emellett nekik is fontos a játékosok haszonnal történő értékesítése.
„Nálunk a játékospolitika része, hogy a máshol kevés lehetőséget kapó játékosoknak megadjuk az esélyt a bizonyításra – szögezte le Világi. – Nadir Benbuali erre a jó példa, aki Belgiumban nem tudott bizonyítani, mi megszereztük őt, s aztán nálunk kivirágzott; tudtuk, hogy rengeteg lehetőség van benne a keresztszalag-szakadása ellenére is. Az elképzeléseink valósággá váltak, aztán idén nyáron nyereséggel el tudtuk adni. A nyári átigazolási időszakban egyébként nem minden esetben a legmagasabb ajánlatot fogadtuk el a labdarúgóinkat szerződtetni kívánó kluboktól, néztük az adott játékos érdekét is, hogy olyan csapatba igazoljon, ahol folyamatosan tud bizonyítani. Azt szoktam mondani, klubtulajdonosként a futball 15 % öröm, 85 % keserűség – ezek pedig mind az örömhöz tartoznak.”
Polyák Balázs, az MTK sportigazgatója hozzátette, hogy az utóbbi években nőttek a bevételei a magyar élvonalbeli kluboknak, de a kiadásoknak nem szabad elszaladniuk, az MTK-nak pedig régóta megvan a stratégiája arra vonatkozóan, hogy egyensúlyt teremtsen a két tétel között.
„Nálunk jelentős pillére a játékoseladásnak az MTK akadémiája, hiszen onnan is értékesítünk, nemcsak a felnőtt együttesből – mutatott rá Polyák. – Tudjuk, hogy nem vagyunk abban a pozícióban, mint a Ferencváros, de mi is millió euró feletti játékoseladásokat tudunk prezentálni, méghozzá nulla NB I-es játékperccel rendelkező fiatal labdarúgók esetében volt erre példa. Az MTK-nál mindig megtervezzük a játékosok karrierútját, persze ez sok esetben aztán nem úgy alakul, ahogy elképzeltük, mivel az élet rengetegszer felülírja ezt, de alkalmazkodni kell a különböző szituációkhoz.”

Barczi Róbert, a Magyar Labdarúgó-szövetség sportigazgatója leszögezte, hogy a 2020–2021-es idényben nulla euró volt a magyar klubok külföldre történő játékosértékesítése, és nem is voltak motiváltak ebben, többek között ezért forszírozta a szövetség a fiatalszabályt, mint ösztönzőrendszert. Ma az NB III-ban 19, az NB II-ben 20, az NB I-ben 21 éves fiatalnak kell a pályán lennie, és a klubok közötti kooperációs megállapodások is a tehetségek szerepeltetését segítik elő. Nemzetközi színtérre kitekintve persze teljesen más a helyzet, Belgiumban egy magyar sportigazgatóval rendelkező klubnál a 16 milliós eurós éves költségvetéshez 15 milliót játékoseladásból kell megteremteni.
„Összességében nézve még mindig az út elején jár a magyar labdarúgás, de az elmúlt két évben már negyvenmillió euró értékben sikerült eladnia az NB I-es kluboknak játékosokat, s az elmúlt hat évet nézve ez összességében 63.5 millió euró. Örülök a folyamatnak, látszik, hogy elindult egy másfajta gondolkodás a klubokban; a legtöbb helyen belátták, hogy a sportigazgatónak rövid, közép- és hosszú távon is muszáj terveznie, mégpedig a vezetőedzővel és az ügyvezetéssel közösen. Ezen az úton kell tovább haladni” – ecsetelte a sportigazgató.
A Sport Forum Hungary 2026 záróakkordjaként két korábbi futballsztár kapott szerepet. A portugál legenda, Luís Figo üdvözlő videóüzenete után Samir Ceric moderátor Predrag Mijatoviccsal beszélgetett, mivel az aranylabdás BL-győztes portugál exközéppályás és a szerb, szintén BL-győztes extámadó – aki a madridiak sportigazgatójaként is dolgozott 2006 és 2009 között – közös vállalkozást alapított. A Footballerista Mobile AG cég fő célja elérni, hogy hogyan tudják a futballsztárok a népszerűségüket, ismertségüket a pályafutásuk lezárása után hosszú távon üzleti értékké alakítani.

Mijatovics részletesen beszélt arról, hogy vállalkozásuk hogyan segít abban, hogy a közvetlen kapcsolat fennmaradjon az érintett exsportolók és a rajongói közösségek között, s arról is, hogy mitől lesz egy korábbi élsportoló hiteles tulajdonos és üzleti döntéshozó.
Közös ügynökségük egyébként együttműködik a Tata Communications globális telekommunikációs vállalattal, emellett megállapodást kötött a Real Madriddal a Madridistas Premium program indiai piacra történő bevezetésére, továbbá terméke, a FairPlay Mobile™, amely prémium globális mobilkapcsolatot kínál.
| VÁLTOZÓ SPORTFINANSZÍROZÁS |
A délutáni programban a magyar verseny- és szabadidősport finanszírozási lehetőségeiről is szót ejtettek. Szántó Dávid, a Belügyminisztérium sportért felelős államtitkár-helyettese beszédében kifejtette, hogy kívánatosnak tartja, hogy a jövőben megváltozzanak az arányok a versenysport és a szabadidősport finanszírozása terén.
|








