Merre tovább, magyar sport? ­– zajlik a szakmai párbeszéd a Testnevelési Egyetemen

KAPOLCSI-SZABÓ BENCEKAPOLCSI-SZABÓ BENCE
TovábbTovább
2026.11.12. 12:51
null
Pósfai Gábor belügyminiszter a konferencián (Fotó: Dömötör Csaba)
Rengeteg sportági szereplőt megmozgatott a budapesti konferencia, amin nem csak sokakat foglalkoztató kérdésekre kaphattak választ az érdeklődők, hanem izgalmas pódiumbeszélgetéseket is meghallgathattak.

Aki kedvezményezett, az a rendelkezésére álló források megmaradásáért aggódik, akinek az elmúlt időszakban kevesebb támogatás jutott, az abban reménykedik, hogy a jövőben ez változhat. Röviden: természetesen a magyar sport összes szereplőjét érdekli, mi vár rá a jövőben. Ennek megfelelően teljesen megtelt a Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Athén-terme sportági vezetőkkel, szövetségek képviselőivel és számtalan érdeklődővel, hogy ki-ki megtudja: „Merre tovább, magyar sport?”

Az erre a kérdésre keresztelt konferencia az utanpotlassport.hu-t működtető MediaBook Kiadó szervezésében valósult meg, és előbbi főszerkesztője, Bruckner Gábor, valamint a TE rektora a tervezetthez képest néhány perc csúszással már köszöntötte is az érdeklődőket.

Az esemény szakmai részét a belügyminiszter, Pósfai Gábor nyitotta meg előadásával.

„Két kérdéssel fordulnak hozzánk leggyakrabban: „Miért nem történik semmi?” vagy „Miért változik ilyen sok minden?” – kezdte a belügyminiszter, érzékeltetve ezzel, hogy mindenkinek egyformán jó intézkedések nincsenek. Pósfai elmondta, rendkívül fontosnak tartja, hogy úgy építkezzenek, hogy közben a múlt örökségét is figyelembe veszik. Ezzel kapcsolatban több fontos teendő is van, hiszen a mostani kormányzat rendkívüli létesítményvagyont örökölt az előzőtől, ami nagy lehetőség, üzemeltetése ugyanakkor hatalmas teher is.

„Sok minden megvalósult a közelmúlt céljai közül, de nagyon fontos tételek nem. Nem sportolnak ma többen Magyarországon, mint 2010-ben. A magyarok negyvenhat százaléka egyáltalán nem sportol, és ezen változtatni szeretnénk” – mondta a belügyminiszter, majd szót ejtett az eddigi két nagy sportot érintő változásról, az ekho adózási forma szigorításáról és a tao-rendszer kivezetéséről is. Ismét elmondta, utóbbi nem azt jelenti, hogy megszűnik a sportegyesületek támogatása, csupán egy egyszerűbb „egycsatornás” támogatási rendszer kialakítására törekszenek.

Fotó: Dömötör Csaba

„Az egyéni sportágak legtöbbje az eddigiekhez képest nagyobb támogatást fog kapni, de ahogy ígértük, minden sportági szövetség legkésőbb november végéig megtudja, mennyi pénzből gazdálkodhat 2027-ben”  – mondta Pósfai, előadását pedig azzal zárta, hogy a létesítmények fenntartásának és a sportesemények megrendezésének költséghatékonyságát rendkívül fontosnak tartják, és ezekben a szegmensekben már most látszik, hogy racionalizálással rengeteg forrás felszabadítható, amiből a magyar sport szereplői közvetlenül hasznosulhatnak.

A belügyminiszter után Szántó Dávid, a sportért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkár prezentációja következett a sportlétesítmények fenntartásáról, valamint az önkormányzatok és az üzleti világ szerepvállalásáról azok biztonságos működtetésében.

„A létesítményhelyzetet és a sportfinanszírozást tekintve is jó a helyzet Magyarországon, most az a feladat, hogy ezt a vagyont megőrizzük, és szeretnénk, ha a lakosság az eddigihez képest sokkal inkább igénybe vehetné ezeket a létesítményeket” – mondta. Négy alapelv, az átláthatóság, az arányosság, a nyitottság és a mérhetőség jegyében kell dolgozni a fenti témában, objektívabbá kell tenni a sportesemény-rendezési kérelmeket, hiszen 260 ilyen érkezett a következő évre, amik közül ki kell választani azokat, amik valóban megvalósulnak. Az elbírálási szempontok a sportági jelentőség, a nemzetközi presztízs, a gazdasági/turisztikai hatás, a költséghatékonyság, az erőforrások és a fenntarthatóság lesznek.

A délelőtti programban még két kerekasztal-beszélgetés kapott helyet, először Szántóhoz csatlakoztak és az ő előadásának témájáról beszélgettek a jelenlévők, majd a szabadidősport fontosságáról, népszerűsítésének nehézségéről, a társadalom aktivitásának növeléséről alakult ki érdekes párbeszéd.

Az ebédszünet után a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke, Gyulay Zsolt beszélgetett a sportért felelős államtitkárral, Kálnoki-Kiss Attilával, arról, hogy hogyan működhet együtt a sportirányítás a MOB-bal. Kálnoki-Kiss elmondta, az államtitkárság támogató intézmény, egyelőre az a folyamat zajlik, hogy meghallgatja a hozzá fordulókat, majd a saját szempontrendszere alapján dönt a támogatások elosztásáról. Felvetődött a MOB hatáskörének bővítése a sportszövetségeknek osztott pénzek fölött, szakmai indokok mentén, de ebben a szegmensben változás nem várható az olimpiai ciklus kellős közepén. 

Természetesen a budapesti olimpiai pályázat is érdemelt néhány mondatot, ezzel kapcsolatban megtudhattuk, a következő beszámolási határidő november 25., ameddig egyelőre a fővárosnak és a MOB-nak van teendője, legkorábban jövő tavasszal kezdődhet el az állami szerepvállalás, de inkább 2028 végén, amikor eldől, a budapesti pályázat megvalósítható-e, komoly-e annyira, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szűkített listáján ott maradjon. Ha ez sikerül, akkor konkretizálódhatnak az állami szerepvállalás részletei.

Következett a konferencia azon része, ami talán a legtöbbeket érdekelt, Kálnoki-Kiss maradt a színpadon, a sporttámogatási és az akadémiai rendszer jövőjéről, változásairól beszélt.

„Folyamatosak az egyeztetések a hat fő látványcsapatsportág vezetőivel a finanszírozási stratégia felépítéséről. Több-ből egycsatornás lesz a sporttámogatási rendszer, a teljes 2027-es állami sporttámogatás összege 453 milliárd forint lesz. A látványcsapatsportágak nagyjából ugyan akkora keretből gazdálkodhatnak, mint 2026-ban. A forrásokat a létszám és területi lefedettség, eredményesség, utánpótlás-programok sikeressége, szabadidős programok, az integráció és adminisztráció szempontjai alapján osztja majd el az állam” – mondta az államtitkár.

Beszélt a kettős célról, amit a kormány megfogalmazott, ennek egyik fele a TAO-rendszer kivezetése, a másik pedig egy olyan digitális támogatási rendszer létrehozása, ami nagyban megkönnyíti a finanszírozások átláthatóságát. Szóba került, hogy a TAO-pénzek elosztásáról a sportági szövetségek döntöttek, és a kedvezményezettek nekik is számoltak el, ráadásul a rendszer jogi háttere rettenetesen bonyolult volt, és ha ez nem lett volna elég, folyton változott.

Rögtön ezután Markovits László, a Vasas SC elnöke, Bodnár Péter a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének főtitkára, Sinka László a Magyar Sportlövők Szövetségének főtitkára és Szabados Gábor Sportközgazdász beszélgetett a sport finanszírozásának nehézségeiről és lehetséges útjairól. A színpadon levők között teljes volt az egyetértés abban, hogy a magyar piac túl kicsi ahhoz, hogy állami támogatás nélkül el tudjon tartani annyi, és olyan módon működő sportegyesületet, mint jelenleg. Számtalan szempont elhangzott, felvetődött, hogy egyáltalán hogyan határozzuk meg, mi a siker? A válogatottak vagy a klubcsapatok eredményei-e a fontosabbak, előfeltétele-e egyik a másiknak vagy, hogy mivel lehet szponzorokat megnyerni.

 

Legfrissebb hírek

Pósfai Gábor: Nem szabad kivonulnia az államnak a sport finanszírozásából

Tovább a sorozathoz

Egyéb egyéni
2026.11.11. 14:13

Sportpolitika: szigorúan ellenőrzött összegek

Egyéb egyéni
2026.11.05. 18:33

Merre tovább, magyar sport? címmel konferenciát rendeznek

Egyéb egyéni
2026.10.12. 14:33

Sportolókat, edzőket, tanárokat és sportvezetőket díjaztak a Magyar Sport Napján

Egyéb egyéni
2026.10.09. 13:49

Nyílt levelet írt a belügyminiszternek az Eb-ezüstérmes röplabdázó

Röplabda
2026.10.08. 16:55

„A vízilabdázás Szilícium-völgyébe érkeztem” – a kilencedik Sport és Innováció konferencia fókuszát már az olimpiai felkészülés adta

Egyéb egyéni
2026.10.07. 21:07

Újabb öt feljelentést tett a Belügyminisztérium a Nemzeti Sportügynökség működésének ügyében

Egyéb egyéni
2026.09.18. 10:40

Gyenesei Leila: Tudjuk, hogy küzdenünk kell, és küzdünk is

Egyéb egyéni
2026.09.12. 08:01