Merre tovább, magyar sport? – zajlik a szakmai párbeszéd a Testnevelési Egyetemen

Aki kedvezményezett, az a rendelkezésére álló források megmaradásáért aggódik, akinek az elmúlt időszakban kevesebb támogatás jutott, az abban reménykedik, hogy a jövőben ez változhat. Röviden: természetesen a magyar sport összes szereplőjét érdekli, mi vár rá a jövőben. Ennek megfelelően teljesen megtelt a Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Athén-terme sportági vezetőkkel, szövetségek képviselőivel és számtalan érdeklődővel, hogy ki-ki megtudja: „Merre tovább, magyar sport?”
Az erre a kérdésre keresztelt konferencia az utanpotlassport.hu-t működtető MediaBook Kiadó szervezésében valósult meg, és előbbi főszerkesztője, Bruckner Gábor, valamint a TE rektora a tervezetthez képest néhány perc csúszással már köszöntötte is az érdeklődőket.
Az esemény szakmai részét a belügyminiszter, Pósfai Gábor nyitotta meg előadásával.
„Két kérdéssel fordulnak hozzánk leggyakrabban: „Miért nem történik semmi?” vagy „Miért változik ilyen sok minden?” – kezdte a belügyminiszter, érzékeltetve ezzel, hogy mindenkinek egyformán jó intézkedések nincsenek. Pósfai elmondta, rendkívül fontosnak tartja, hogy úgy építkezzenek, hogy közben a múlt örökségét is figyelembe veszik. Ezzel kapcsolatban több fontos teendő is van, hiszen a mostani kormányzat rendkívüli létesítményvagyont örökölt az előzőtől, ami nagy lehetőség, üzemeltetése ugyanakkor hatalmas teher is.
„Sok minden megvalósult a közelmúlt céljai közül, de nagyon fontos tételek nem. Nem sportolnak ma többen Magyarországon, mint 2010-ben. A magyarok negyvenhat százaléka egyáltalán nem sportol, és ezen változtatni szeretnénk” – mondta a belügyminiszter, majd szót ejtett az eddigi két nagy sportot érintő változásról, az ekho adózási forma szigorításáról és a tao-rendszer kivezetéséről is. Ismét elmondta, utóbbi nem azt jelenti, hogy megszűnik a sportegyesületek támogatása, csupán egy egyszerűbb „egycsatornás” támogatási rendszer kialakítására törekszenek.

„Az egyéni sportágak legtöbbje az eddigiekhez képest nagyobb támogatást fog kapni, de ahogy ígértük, minden sportági szövetség legkésőbb november végéig megtudja, mennyi pénzből gazdálkodhat 2027-ben” – mondta Pósfai, előadását pedig azzal zárta, hogy a létesítmények fenntartásának és a sportesemények megrendezésének költséghatékonyságát rendkívül fontosnak tartják, és ezekben a szegmensekben már most látszik, hogy racionalizálással rengeteg forrás felszabadítható, amiből a magyar sport szereplői közvetlenül hasznosulhatnak.
A belügyminiszter után Szántó Dávid, a sportért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkár prezentációja következett a sportlétesítmények fenntartásáról, valamint az önkormányzatok és az üzleti világ szerepvállalásáról azok biztonságos működtetésében.
„A létesítményhelyzetet és a sportfinanszírozást tekintve is jó a helyzet Magyarországon, most az a feladat, hogy ezt a vagyont megőrizzük, és szeretnénk, ha a lakosság az eddigihez képest sokkal inkább igénybe vehetné ezeket a létesítményeket” – mondta. Négy alapelv, az átláthatóság, az arányosság, a nyitottság és a mérhetőség jegyében kell dolgozni a fenti témában, objektívabbá kell tenni a sportesemény-rendezési kérelmeket, hiszen 260 ilyen érkezett a következő évre, amik közül ki kell választani azokat, amik valóban megvalósulnak. Az elbírálási szempontok a sportági jelentőség, a nemzetközi presztízs, a gazdasági/turisztikai hatás, a költséghatékonyság, az erőforrások és a fenntarthatóság lesznek.
A délelőtti programban még két kerekasztal-beszélgetés kapott helyet, először Szántóhoz csatlakoztak és az ő előadásának témájáról beszélgettek a jelenlévők, majd a szabadidősport fontosságáról, népszerűsítésének nehézségéről, a társadalom aktivitásának növeléséről alakult ki érdekes párbeszéd.
Az ebédszünet után a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke, Gyulay Zsolt beszélgetett a sportért felelős államtitkárral, Kálnoki-Kiss Attilával, arról, hogy hogyan működhet együtt a sportirányítás a MOB-bal. Kálnoki-Kiss elmondta, az államtitkárság támogató intézmény, egyelőre az a folyamat zajlik, hogy meghallgatja a hozzá fordulókat, majd a saját szempontrendszere alapján dönt a támogatások elosztásáról. Felvetődött a MOB hatáskörének bővítése a sportszövetségeknek osztott pénzek fölött, szakmai indokok mentén, de ebben a szegmensben változás nem várható az olimpiai ciklus kellős közepén.
Természetesen a budapesti olimpiai pályázat is érdemelt néhány mondatot, ezzel kapcsolatban megtudhattuk, a következő beszámolási határidő november 25., ameddig egyelőre a fővárosnak és a MOB-nak van teendője, legkorábban jövő tavasszal kezdődhet el az állami szerepvállalás, de inkább 2028 végén, amikor eldől, a budapesti pályázat megvalósítható-e, komoly-e annyira, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szűkített listáján ott maradjon. Ha ez sikerül, akkor konkretizálódhatnak az állami szerepvállalás részletei.
Következett a konferencia azon része, ami talán a legtöbbeket érdekelt, Kálnoki-Kiss maradt a színpadon, a sporttámogatási és az akadémiai rendszer jövőjéről, változásairól beszélt.
„Folyamatosak az egyeztetések a hat fő látványcsapatsportág vezetőivel a finanszírozási stratégia felépítéséről. Több-ből egycsatornás lesz a sporttámogatási rendszer, a teljes 2027-es állami sporttámogatás összege 453 milliárd forint lesz. A látványcsapatsportágak nagyjából ugyan akkora keretből gazdálkodhatnak, mint 2026-ban. A forrásokat a létszám és területi lefedettség, eredményesség, utánpótlás-programok sikeressége, szabadidős programok, az integráció és adminisztráció szempontjai alapján osztja majd el az állam” – mondta az államtitkár.
Beszélt a kettős célról, amit a kormány megfogalmazott, ennek egyik fele a TAO-rendszer kivezetése, a másik pedig egy olyan digitális támogatási rendszer létrehozása, ami nagyban megkönnyíti a finanszírozások átláthatóságát. Szóba került, hogy a TAO-pénzek elosztásáról a sportági szövetségek döntöttek, és a kedvezményezettek nekik is számoltak el, ráadásul a rendszer jogi háttere rettenetesen bonyolult volt, és ha ez nem lett volna elég, folyton változott.
Rögtön ezután Markovits László, a Vasas SC elnöke, Bodnár Péter a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének főtitkára, Sinka László a Magyar Sportlövők Szövetségének főtitkára és Szabados Gábor Sportközgazdász beszélgetett a sport finanszírozásának nehézségeiről és lehetséges útjairól. A színpadon levők között teljes volt az egyetértés abban, hogy a magyar piac túl kicsi ahhoz, hogy állami támogatás nélkül el tudjon tartani annyi, és olyan módon működő sportegyesületet, mint jelenleg. Számtalan szempont elhangzott, felvetődött, hogy egyáltalán hogyan határozzuk meg, mi a siker? A válogatottak vagy a klubcsapatok eredményei-e a fontosabbak, előfeltétele-e egyik a másiknak vagy, hogy mivel lehet szponzorokat megnyerni.








